2014. május 18., vasárnap

Portfólió önértékelés

Önértékelés



Önállóság a gondolkodásban 20p                                 18/20


Stílus, nyelvi igényesség 15p                                          14/15


Helyesírás 10p                                                              9/10


Szerkesztés 10p                                                            10/10


Kreativitás 10p                                                              8/10


Külalak 10p                                                                  10/10


Pontosság a feladatleadásban 15p                                  4/10


Önértékelés 10p                                                            9/10


Összesen:
100-85-jeles
 84-72-jó
 71-60-közepes
 59-50-elégséges

Portfólió kreatív feladat

http://polomania.hu/szerkeszto/terv/b4b0fea75723102b/

2014. április 3., csütörtök

Portfólió 3. feladat (B)

Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

"Az, ki életében sokat érzett és gondolkozott; s érzeményit és gondolatait nyom nélkül elröppenni nem hagyta: oly kincset gyűjthetett magának, mely az élet minden szakában, a szerencse minden változásai közt gazdag táplálatot nyújt lelkének."

Ezzel a költő azt mondja el, hogy amit az életben átéltünk jó (és rossz) pillanatot , ne felejtsük el, becsüljük meg, mert ez feltöltődést adhat a nehezebb időszakokban az életben. Én ezzel az intelemmel egyet értek, hiszen a mai világban nagyon kevesen becsülik csak meg azt ami van nekik , de ha egy "mélyponton" van az ember és átgondolja, hogy mi is történt idáig az életébe, rájön, hogy az élet apró örömei is mennyire segítenek értékelni az életet.

.
.
.


"Semmi sincs, ami az emberi szívet annyira felemelhetné, következőleg az élet mindennapi jeleneteiben s a szenvedélyek és indulatok örök ostromában hozzáragadt szennytől annyira megtisztíthatná: mint az istenség nagy gondolatával foglalatoskodás."

Szerintem ezzel a költő azt akarta elmondani , hogy nincs olyan dolog ami jobban lefoglalná az embert , mint hogy azon gondolkodjon, hogy van-e valaki aki megírja előre a sorsát, van-e isten , az ember legbelül mindent elhisz, de vajon igazak is vagy csak hiedelmek? Én személy szerint nem vagyok vallásos , nem hiszek az istenekben, így ezt az intelmet vitatnám.

.
.


"Ne gondold, mintha a tanulás csak bizonyos időkhez, az ifjúság éveihez köttetnék. Ifjú körünk oly szűk, s oly sokféle tanulmányokkal elfoglalt, hogy gyors elfolyása alatt erős alapon épült tudományra jutni csaknem lehetetlen."

Ezt a költő leginkább az utókornak írta úgy vélem. Azt akarja elmondani, hogy az életünk végéig tanulunk , a saját érdekünkben. Fiatal fejjel nem képesek felfogni, hogy mi a fontos, és mi nem. Ezért is folytassuk tudományunk fejlesztését addig, amíg csak lehet.

"Boldog ifjú az, ki annyira mehetett, hogy keblében a tudomány iránti szeretet állandólag felgerjedett; s azon utakkal, melyeken az ismeretek kútfejeihez eljuthat, megbarátkozhatott!"

Ez az előző sorokban említetteknél a kivétel. Szerencsésnek mondhatja magát, az aki szeret tanulni és tudja, hogy hol és hogyan tudja fejleszteni azt a tudományt amit már magáénak tudhat.

.
.
.


Összefoglalva, Kölcsey arról írt, hogy becsüljük meg az életünket, tanuljunk , élvezzük , mert nem adatik még egy.


Az emberi élet csak elröpülő pillantat, minek elenyészése előbb-utóbb kikerülhetetlen.

2014. március 17., hétfő

2014. február 22., szombat

A nő és a férfi

"A nő: tetőtől talpig élet,
A férfi: nagyképű kísértet" (Weöres Sándor)

"A férfi teremt és szerzi, ami kell, a nő felhasználja és átalakítja, ez a két nem törvénye, intellektuális téren is." (Goethe)


Mint a fenti idézetekből is látszik, az emberek a múltban is, sőt szinte attól kezdve, hogy tudatosan felismerték, hogy az emberiség nemekre tagolódik, sokat foglalkoztak a férfiak és nők közötti különbségekkel.A témához való hozzáállást a különböző történelmi korok és ideológiák is meghatározták. Férfiak és nők közötti különbségekről beszélni az elmúlt évtizedekben pl. nem számított korszerűnek. A téma divatossága manapság egyre növekszik, egyrészt a közvéleményben, másrészt a tudományos életben is.A '90-es évektől a nők társadalmi szerepével foglalkozó tudomány "nőtudomány" (women's studies vagy gender studies) néven Nyugat-Európában és Amerikában a "bevett" tudományok közé tartozik, része az egyetemi oktatásnak, a tudományos diskurzusnak.A nők következetesen magasabb pontszámokat érnek el a szorongásosságot, a bizalmat és különösen a gyengédséget mérő tesztekben. A férfiak magabiztosságot, függetlenséget és önbizalmat jelző pontszáma viszont meghaladja a nőkét. 
És mi a helyzet a kapcsolatokban? Ezt egy idézettel mondanám el és egyben fejezném is be a bejegyzést.

"Házasság - Kölcsönös szerződés férfi és nő között, melyben kölcsönösen megállapodnak, hogy a szerződés napjától kezdve nem mondják el egymásnak, hogy kivel van viszonyuk." (Karinthy) 

2013. november 3., vasárnap

Fontos-e, hogy legyen példaképünk?

Mindig kell valaki aki erőt ad, és főleg olyankor, mikor hasonló dolgokat akarsz elérni az életben, mint a példaképed. Mivel olyankor fogod magad és mikor a kihívások kerülnek eléd és feladnád csak szimplán belegondolsz, ezt ő is megcsinálta, akkor én mért ne tudnám? Nekem ez segít. Ezért gondolom fontosnak a példaképeket. Az, hogy ki lehet az, lehet szülőd, lehet egy ismerősöd, akár testvéred, vagy egy híresség, egy történelmi személy. Magyarán lehet akárki a példaképünk (és több is lehet). A példakép szerintem fontos, mert segíthet elérni a céljainkat-lelkesedést adhat-, viszont nem éri meg egész végig egy személyhez ragaszkodni, mert minden ember más, és mindenkitől mást tanulhatunk. Ha van valaki, akinek a tettei-vagy talán inkább a hozzáállása a követni való, kövessük. Csak nem szabad elfelejteni, hogy ők is emberek, nem tökéletesek , ők is tévedhetnek.Jó száz éve történt, hogy Boncza Berta elkényeztetett úrilány a svájci internátusban tollat fogott, s kamaszos hévvel, ismeretlenül levelet írt ideáljának, a híres, de korosodó költőnek: Ady Endrének. Manapság nem ilyesmiről álmodoznak a fruskák, több évtizede leáldozott az a kor, amikor még írók, költők, valódi vagy kitalált hősök voltak a tizenévesek példaképei. 
Kire néznek fel a mai tizenévesek?
Popsztárok, rapperek szerepelnek főleg a lányok ideáljai közt. Legtöbbjük a távoli, csillogó eszményképek mellett azért megemlíti a saját édesanyját is, akit mintának tekint.A fiúknál a  focisták (Messi, Ronaldo, stb.), esténként bárban üldögélő sorozatszereplők (például az Így jártam anyátokkal című filmből), jobb esetben olimpiai bajnok sportolók a példaképek. A haza nagyjait, netán regényhősöket hiába keresnénk. Ha újabban mégis istenítik a történelem egy-egy baljós figuráját, az még nagyobb baj…
A mában él és gondolkodik az egyik gimnázium diákja:" Példakép? Nincs időm ilyesmire a tanulás mellett! Úgy szeretnék élni egy-két évtized múlva, mint a tehetős bankárok: menő autóval, vastag pénztárcával."

2013. október 31., csütörtök

Mit jelent ma a hazaszeretet?

Örök életű bölcsesség: csak az a nép lehet és maradhat szilárd, amely eszményeit a dicső múlt emlékeiből meríti. Amelynek, szívében ott él a nemzeti hősök, a porladó hazafiak emléke, s tetteik lelkesíteni tudják az utódokat.A világ viszont mintha kezdene végleg elmerülni az anyagi kérdések tömkelegében. A kenyér és a vagyon utáni féktelen hajsza mindinkább elfojtja a nemzeti érzést. Mintha a történelmi nagyságok emléke egyre belemerülne a feledés homályába. Napjainkban már egyre többen mennek ki külföldre dolgozni, élni, ez a válság miatt érthető is, de ezeket az embereket nem "húzza" vissza a szíve Magyarországba? Szerencsére vannak még olyan emberek (nem is kevesen) akik életüket adnák a saját nemzetükért. A nemzetközi labdarúgó mérkőzésekre több ezer magyar ember utazott el, szívvel-lélekkel szurkoltak, még akkor is ha a válogatott hátrányban volt. Ők azok, akik (szerintem) mindent megtennének a hazájukért, amit csak lehet. A hazaszeretet, amely nem más mint az emberek hazája, népe iránti szeretete és odaadása, akkor tűnik ki legjobban, ha a haza védelemre szorul és védelme érdekében az embereknek azt kell kockára tenni, ami számára éppen pótolhatatlansága miatt a legdrágább: az egészségét, az életét. Aki ezek valamelyikét megszenvedi, elveszti, az hazafi.Az ifjú generáció tagjai tömegkommunikációs eszközök segítségével is figyelik egymást. Általuk egységes karaktert igyekeznek kialakítani és így hangsúlyozzák összetartozásukat. Ez a jelenség azonban nem feltétlen párosul társadalomellenes magatartással. Sokak számára az összetartozás érzése saját nemzedékükkel kapcsolatosan alakult ki. Fontosabbá vált a korosztállyal való külsőséges hasonulás, mint valóságos szűkebb és tágabb környezet, beleértve a felnőtteket is. Tágabb környezet alatt érthetjük a szülőföldet, a hazát is. Ezért azt a szót, hogy HAZA, a mai ifjúság egy része jóformán csak akkor ejti ki, ha hazafias töltésű verset mond vagy énekel.Vigyázzuk a múltat, mint a szemünk fényét, hogy abból ne csak okulhassunk, hanem erőt is meríthessünk céljaink megvalósításához. Ehhez pedig legtöbbet az oktatási intézmények (leginkább az alsó és középiskolák) tehetnek.A magyar nép egészséges életereje, országának rendkívül kedvező földrajzi fekvése, jövőbe vetett optimizmusa kezeskedhetnek arról, hogy hazánk a jóléti küzdelemből megerősödve fog az európai népek között helyet foglalni, s nemzetközileg is meghatározó politikai tényező lesz. Bízzunk benne.